Lakásbérleti szerződést kötöttél, és nem tudod, hogy milyen kötelezettségeid vannak a szerződés alapján?
Tanácsot adunk, hogy tarthatsz-e állatot, és hozhatsz-e látogatót, ha ez nem megengedett a szerződés alapján. Azt is elmagyarázzuk, hogy ki fizeti a lakásod javítását, és mit kell tenned, ha a lakásban kár keletkezik.
A lakás rendelkezésre bocsátása
A lakást általában a felek által a szerződésben meghatározott időpontban bocsátják rendelkezésre. Ha nincs meghatározva, akkor a szerződés hatálybalépésének hónapját követő hónap első napján. A gyakorlatban a lakás rendelkezésre bocsátása általában a ház vagy a lakás kulcsainak átadását is jelenti.
Lakásban élni és dolgozni vagy üzleti tevékenységet folytatni
A lakás használatának engedélyezése szintén a bérbeadó kötelezettségei közé tartozik, ugyanakkor a bérlő alapvető kötelezettsége a lakásbérleti szerződés szerinti "rendeltetésszerű használat".
A lakásbérleti szerződés elsődleges célja a lakásban való tartózkodás. A munka és az üzleti élet azonban nem zárható ki. Így a bérlő nemcsak lakhelyként használhatja a házat vagy a lakást, hanem innen is végezheti a munkáját.
Bérleti díj fizetése
A bérlő alapvető kötelezettsége elsősorban a bérleti díj megfizetése. A bérleti díj összegét a szerződésben kell rögzíteni, és azt a szerződés hatálya alatt sem jogosult a bérbeadó egyoldalúan emelni. A bérleti díjat általában egy hónapra előre, legkésőbb az adott fizetési időszak 5. napjáig kell megfizetni.
Állattartás és harmadik személy tartózkodásának korlátozása
A bérbeadók szeretnek háziállat-mentes záradékot beilleszteni a lakásbérleti szerződésekbe. Az azonban a bérlő dolga, hogy elfogadja-e ezeket a tilalmakat. A törvény szerint a bérlőnek joga van állatokat tartani a lakásban, még akkor is, ha a szerződés ezt kifejezetten tiltja. Az állattartásnak azonban tiszteletben kell tartania a házirendet, és nem szabad megzavarnia a többi szomszéddal való együttélést.
Hasonlóképpen a lakásban tett látogatásokat sem tilthatja meg a lakásbérleti szerződés. A bérbeadónak azonban joga van tudni, hogy hányan fognak lakni a lakásban, illetve a bérlő köteles bejelenteni a lakásban élő személyek számát. Ezek a kötelezettségek azonban nem vonatkoznak a rövid távú látogatókra.
Karbantartás és javítás a bérlakásban
A lakás fenntartása bizonyos mértékig megosztott a bérlő és a bérbeadó között. A bérlő felelős a lakásban a rendszeres karbantartás és a kisebb javítások intézéséért és kifizetéséért. Ez elsősorban takarítást, a készülékek tisztítását és karbantartását, ajtók és ablakok javítását jelenti. Ez magában foglalhatja a lakásban végzett egyéb javításokat is, amelyek költsége nem haladja meg a 10 000 Ft-ot.
A bérbeadó a lakásbérleti szerződés időtartama alatt köteles a lakást használatra alkalmas állapotban tartani. Ez különösen az olyan alapvető szükségletek kielégítését foglalja magában, mint a víz, a fűtés stb. A lakás nagyobb, 10 000 Ft-nál többe kerülő javításait is ki kell fizetnie.
Mi a teendő, ha a lakásban komolyabb kár keletkezik?
Amint a bérlő nagyobb hibát fedez fel a lakásban, először is azonnal értesítenie kell a bérbeadót. Ugyanakkor mindent meg kell tennie azért is, hogy a kár ne növekedjen tovább. A bérlőnek ezért aktív lépéseket kell tennie a további károk megelőzése érdekében.
Változtatások és módosítások a lakásban
Különösen a hosszú távú lakáshasználat esetén a bérlő általában sok mindent meg szeretne változtatni a lakásban. Kezdve egy kép vagy egy polc falra szegezésével, egészen a konyhaszekrények cseréjéig.
A lakásban lehetséges változtatások körét a lakásbérleti szerződés is szabályozhatja. Általában azonban, ha a bérlő változtatásokat tervez, a bérbeadónak bele kell egyeznie. Hacsak nem állapodnak meg másként, a bérlőnek a bérleti jogviszony végén vissza kell állítania a lakást az eredeti állapotába. Ha a bérbeadó kívánja a változtatásokat, akkor itt is a kölcsönös megegyezés a fő szempont. Ilyen megállapodás hiányában azonban a bérlő köteles tűrni a lakás átalakítását, feltéve, hogy az nem csökkenti a lakás értékét, és nem korlátozza a bérlő lakáshasználatát.